Interjú a BAON.HU hírportálon

Szabó Zoltán egy logisztikai területen innovatívan fejlesztő kecskeméti startup alapítója. Vele beszélgettünk a startupok alapításáról, a kezdeti nehézségekről és arról, hogy milyen Kecskeméten startuppernek lenni.

− A startup egy bizonyos szakterületen újdonságot, problémamegoldó eszközt hozó, újszerű koncepción alapuló kezdeményezés. Ti milyen területet céloztatok meg?
− A mi célunk a logisztika területén a szereplők közti kommunikációt gyorsítva növelni a hatékonyságot. Ennek elérése érdekében egy online biztonságos kapcsolaton elérhető adatbázist és egy ahhoz szorosan kapcsolódó applikációt fejlesztünk. Ezeken keresztül kezelhetik majd partnereink szállítmányaikat, bevételezhetik a termékeket a raktáraikba, tervezhetik és optimalizálhatják kereskedelmi kapcsolataikat, a használt útvonalakat. Rövidtávú célunk az, hogy itthon elterjedjen, a hosszú távú pedig az uniós piacra lépés.

− Hogyan építesz fel egy startup céget?
− Az ötlettel kezdődik minden. Attól startup valami, hogy megváltoztatja azt a szegmenst, ahol piacra lép. Másrészt olyan innovációt tartalmaz, amit mások nem vagy nem abban a formában csináltak korábban. Harmadrészt piacralépése után a versenytársaknak versenyt generál, illetve új piacot nyit. Azt kell megvizsgálni, hogy életképes-e az ötlet, vagyis van-e piaca. A piaci visszacsatolás gyakran olyan visszajelzést ad, ami megmutatja, miként módosítsd az alapelgondolást. Mi is rengeteget változtattunk már az alap elgondoláshoz képest, az alapötletünk hosszú fejlődésen ment keresztül. Nagyon fontos, hogy ha nemzetközi szinten gondolkodsz, megvizsgáld, mi az, amire ugyanúgy szüksége vagy egy magyarnak, mint mondjuk egy portugálnak. Ehhez ismerni kell a felhasználói szokásokat.

Ezután csapatot kell toboroznod. Jellemzően egyetemvárosi kampuszokon tudsz informatikusokat, fejlesztőket, mérnököket, gazdasági szakembereket találni, illetve a startup világba csöppenve egyik üzleti kapcsolat alakul majd a másik után, könnyen eligazodsz majd miután eltöltöttél ötletgazdag környezetben, partnerekkel egy kis időt. Olyan embereket kell találnod, akik kiegészítenek téged, tudásuk előre viszi a leendő céget. Ezután jön a szerepek kijelölése. Mi mostanra eljutottunk odáig, hogy van egy informatikus csapatvezető (CTO), jómagam, mint cégvezető (CEO) és kiválasztottuk mentorunkat, aki CFO pozíciót tölti majd be az új társaságban. Így már indulhat a fejlesztés. Ezután jön a kérdés, hogy mit tudsz elérni saját erőből és mihez kellenek befektetők?

− Nálatok ez hogyan alakult?
− Saját erőből el kell jutnod addig, hogy legyen egy olyan termékelképzelésed, ahol az ötleted termékké válhat. Ez stratégiai és piaci tervezést igényel, az összes kimenetelt számba kell venni. Ekkor lehet csak elgondolkodni azon, hogy céget alapíts és milyen legyen a pénzügyi oldala. Ezt nagyon részletesen ki kell dolgozni, hogy kockázati tőkebefektetést találj. Ideális eset, ha mondjuk egy inkubátorház (olyan támogató környezet, ami segíti a fiatal vállalkozásokat és csökkenti az üzleti kudarc kockázatát) segítséget nyújt a tervezésben, a kivitelezésben, gyártásban és a piacra lépésben.

Szabó Zoltán szerint már Kecskeméten is minden adott egy startup elindításához Fotó: Horváth Péter

− Nálatok mi a következő lépés?
− Tőketársasággal befektetői megállapodás megkötése és cégalapítás. Sokan azt gondolják a startupokról, hogy nemzetköziek, azonban hazai indulású vállalkozás esetén Magyarországon érdemes céget alapítanod, mert itthon magyar kft-vel tudsz tőkebefektetést elérni. A fejlesztés – akár informatikai, akár gyártás – fél- egy évtől hosszú évekig terjedhet az alapját képező ötlet bonyolultságától függően. A megvalósítási költség pedig akár több tízmillió forintra is rúghat.

− Milyen Kecskeméten startuppernek lenni?
− Addig nem volt könnyű, amíg egy kicsit nem kezdett megjelenni a startup kultúra. Van néhány kecskeméti kötődésű startup Magyarországon, legalábbis annyiban, hogy a tagjai kecskemétiek. A fővárosi startup környezet már érezhetően kezd kitágulni. Az országban egyre elterjedtebbé válik a startupok támogatása. Két nagy állami program van ez ügyben, az egyik inkább szellemi és szakmai támogatást ad, a másik egy tőkealapon keresztül anyagit is, ami segít az elindulásban.

− Miért Kecskemétet választottad a startupod helyének?
− Egyrészt a lakóhely miatt, másrészt, mert itt is megnyílt egy fiatal tehetségápoló inkubációs központ, amiről egyre többet hallottunk. Megállapodtunk az igazgatójával, hogy januárban beköltözünk hozzájuk, ez megfelelő, támogató környezet a továbblépéshez.

− Milyen kockázatokkal kell számolnotok?
− A csapatommal már több krízishelyzeten átmentünk és egyszer teljesen át kellett formálni az ötletet, mert a tervezés során derült ki, hogy túlzottan nagy tőkeigényűek voltak az elképzeléseink. A mérföldkövekhez kapcsolódó szoros határidők szintén vezetnek csapattagok lemorzsolódásához a kezdeti stádiumban. Persze az addig elvégzett munkák költségeit mindig ki kell fizetni, azonban a folyamat meghosszabbodik. Startupoknál a legtipikusabb szakítási okokat az anyagiak, valamint a vállalások teljesítése és számonkérése jelentik. Másik problémaforrás, hogy nem értenek egyet a tagok az ötlet megvalósításának módjában, a kivitelezés útjában. Érdemes tapasztalt, startupos múlttal rendelkező befektetőkkel, szakértőkkel beszélni, mert ők ismerik azokat a jeleket, amelyek az ilyen szakadást előrejelzik.

− Startup versenyeken is indultok majd, ami megnyitja az utat külföldre?
− Ez távlati terv. Egy magyar startupnál el kell dönteni, hogy külföldről akar bekerülni a piacra, vagy Magyarországról próbál belföldről, multinacionális kapcsolatokon és startup hálón keresztül külföldre kilépni. Mi a második utat választottuk. Megvalósítjuk elképzeléseinket itthon és megpróbálunk találni olyan befektetőt, akivel a V4, V5 régióba, később a vezető uniós országokba tudunk terjeszkedni. Ez egy nagyon hosszú folyamat, melynek mi még az elején tartunk vagyis az egész jövő évünket lefedi a projekt megvalósítása.

Forrás: https://www.baon.hu